cardescu.com.pl - Oxfordu. Zamierza podjąć pracę w wydawnictwie.

Oxfordu. Zamierza podjąć pracę w wydawnictwie.

Archive Contact

Keszü A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2018. június 11. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Keszü Keszü címere KözigazgatásOrszág MagyarországRégióDél-DunántúlMegyeBaranyaJárásPécsiJogállás községPolgármester Buday-Sántha Attila (független)[1]Irányítószám 7668Körzethívószám 72NépességTeljes népesség 1248 fő (2015. jan. 1.)[2]Népsűrűség171,82 fő/km²Földrajzi adatokTerület7,31 km²Időzóna CET, UTC+1Elhelyezkedése .mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes{padding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balra{float:left;clear:left}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.center{clear:both;margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbra{float:right;clear:right}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelso{position:relative;margin-left:auto;margin-right:auto}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelso{border:1px solid #ccc}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlay{position:absolute;top:0;left:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .caption{text-align:center;font-size:smaller}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat{position:absolute;z-index:2;height:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balra{width:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .mark{position:absolute;text-align:center;line-height:0}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label{position:absolute;text-align:center;line-height:110%}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-left{top:-0.5em;float:right;text-align:right}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-right{position:relative;top:-0.5em;text-align:left}.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>span{padding:1px} Keszü Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 00′ 56″, k. h. 18° 11′ 32″46.01543, 18.1921Koordináták: é. sz. 46° 00′ 56″, k. h. 18° 11′ 32″46.01543, 18.1921 Keszü Pozíció Baranya megye térképén Keszü weboldalaA Wikimédia Commons tartalmaz Keszü témájú médiaállományokat. Keszü község Baranya megyében, a Pécsi járásban. Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Idegen elnevezései 4 Mai élete 5 Népesség 6 Nevezetességei 7 Források 8 További információk 9 Kapcsolódó szócikkek Fekvése[szerkesztés] A község Pécstől 5–7 km-re délre-délnyugatra fekszik. Innen a város déli része, a Kertvárosként ismert lakótelep személygépkocsival néhány perc alatt elérhető. A megyeszékhely közelsége mindig, de különösen a 20. század második felében alapvetően meghatározta Keszü sorsát, fejlődését vagy stagnálását, a lakosság életviszonyait, infrastrukturális ellátottságát, munkahelyét, óvodai, iskolai, kulturális és egészségügyi ellátottságát. Elmondható, hogy Keszü ma Pécsnek nemcsak szorosan vett vonzáskörzetéhez tartozik, hanem szinte részének tekinthető. A nyár mérsékelten forró és száraz, a tél enyhe, a csapadék egész évben kevés. A szárazföldi hatások itt erősen érvényesülnek. A körzet a megye legmelegebb területei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet megközelíti a 11 °C-ot. Sugárzási adottságai kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóan alkalmas. Klímáját a közepes nagyságú város meghatározza. A különlegesen magas hőmérsékleti értékek alakulásában szerepet játszik a Mecsek déli lejtője is. A terület termőképessége Baranya megyei viszonylatban magasnak tekinthető. Története[szerkesztés] A falu határában a legutóbbi jégkorszak óriási állatai tanyáztak, ásatáskor számtalan mamutcsont került itt napvilágra. A mai Keszü területén, már az újkőkor korai szakaszában itt élt lengyeli kultúra leleteit találták meg felszíni szórvány formájában. Egy jellegzetes díszítésű szórványos edény a rézkorban élt Balatoni-csoportból maradt ránk. A rézkor késői szakaszából a Péceli kultúrára jellemzői felszíni kerámiatöredékek ismertek. A bronzkor korai szakaszából a Somogyvár-Vinkovci kultúra népére vonatkozó emlékek láttak napvilágot felszíni kerámiák formájában. Az ezután következő Mészbetétes edények népe is felszíni leleteket hagyott ránk. A rómaiak korából I. Constantinus-érem és Numerianus-érem került elő. 1971-ben útépítéskor késő avar kori temetőt vágtak át. Kiss Attila 5 sír feltárásával hitelesítette a temetőt. 1969-ben földmunkával megbolygatott honfoglalás kori temetőt találtak. Neve a Kesző, Keszi törzsnévből keletkezett, amely török eredetű, darab, vág jelentésű. A magyar törzsek rendszerében egy törzstöredékre vonatkozhatott. Az oklevelekben a falu Kesiu alakban írva, 1192-ben jelent meg először. A keszüi templom helyén Árpád-kori kápolna állt. Mint jelentős község csak a középkor végén szerepel. Kesu, Kezeu, Kewzew, és Kezw írásmódokkal találjuk a pápai tizedlajstromban. 1400-ban és később is a pécsi püspöké volt. A török időkben is lakott falu volt, a törökök kiűzése után Boszniából délszlávok (baranyai bosnyákok) költöztek ide, akiknek elmagyarosodása már a 18. század végén befejeződött. Templomát a Pécsi Papnevelő Intézet uradalma építtette Szent Anna tiszteletére 1781-ben. Ugyanezen évtől van anyakönyve. Idegen elnevezései[szerkesztés] Horvátul a településnek három neve van: az átai horvátok által használt Kesuj, a nagykozári horvátok által használt Kesin és a kökényi horvátok által használt Kesa.[3] Mai élete[szerkesztés] A lakosság lélekszáma az 1980-as évek vége óta növekszik. Ennek oka, hogy az unokák költöznek vissza a községbe, emellett sok városi ember adja el a panellakását és vásárol házat a városkörnyéki községekben. Így a népesség korfája egyre inkább a fiatalok felé tolódik el. Az 1950-es években elkezdődött a faluban a leépülés, a fiatalok Pécsre jártak dolgozni, tanulni. A helyi kisiparosok is egyre inkább a nagyvárosban próbáltak szerencsét. Elköltözésükkel elöregedett és kezdett kihalni a falu. A mezőgazdasági munka becsülete ez idő tájt már közel sem jelentős, volt idő, amikor a városiak csak paradicsomosoknak titulálták a helyieket, mivel rengeteg zöldséget szekereztek a pécsi piacra. A rendszerváltozás után azonban gyökeres változás következett be. Megszüntették a Pellérdhez kötődő társközösségi státust, amely nem volt előnyös Keszü számára. A fejlődésnek egyetlen útja kínálkozott: telkeket értékesíteni, lehetőséget biztosítani a városból való kiköltözésre. Az önkormányzat jó érzékkel ismerte fel ezt az igényt. Részarány-tulajdonosoktól felvásárolták a falu és a Malomvölgyi-tó közötti szántókat. A 25 hektáros terület rendezési terve 1994-ben készült el. Az elképzelések szerint a területen kialakított 220 telek egy bordázathoz hasonló, végeiken fordulókkal ellátott, zsákutcás szerkezetre van felfűzve. A területet Cserepes-dűlőnek nevezték el. Ma a községben Gyóddal közös körjegyzőség és cigány kisebbségi önkormányzat is működik. A 2002 októberében megalakult testület 3 fős, az együttműködésük jónak mondható a faluval. Nagyon aktívak, programokat, segélyakciókat szerveznek, az ünnepekről méltó módon megemlékeznek. Jól működik az idősek klubja 60-80 fővel, folyamatos programokkal, utazásokkal. 2001-től működik a „Keszüért Egyesület” civil szerveződés, mely összefogja a sport, ifjúsági és közművelődési feladatokat. Egy közösségi épület van, ezt használja mindenki. A helyi foglalkoztatási lehetőség kevés, a keszüiek döntő része naponta Pécsre jár dolgozni. A munkanélküliség aránya alacsony, mindössze 5%, túlnyomó többségük szakképzetlen. Az 5 gazdasági társaság és 25 egyéni vállalkozó jelentős része a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban dolgozik, utóbbiak kisiparosok. A községnek intézményi háttere nincs. 2001-ben lakosságának 2,1%-a németnek 1%-a horvátnak, 0,6%-a cigánynak, 0,2%-a lengyelnek vallotta magát. Népesség[szerkesztés] A népesség alakulása 1870 óta: Év 1870 1890 1930 1980 1990 2001 2003 2005 Fő 611 647 527 518 485 771 950 1205 Népesség korosztály szerinti megoszlása (2005. december 31.) 0-18 év 19-59 év 60- év Összesen 354 fő 737 fő 114 fő 1205 fő A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 3,5% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 5,8% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (21,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 17,9% (32,4% nem nyilatkozott).[4] Nevezetességei[szerkesztés] A katolikus templom A katolikus templom 1781-ben épült, műemléki védelem alatt álló épület. Az előtte látható keresztet 1863-ban emelték, az akkori temető közepére. 1936-ban Novracsics Ferenc működése alatt új belső festést kapott. Az elkészült mű Döbrentei Gábor budapesti festőművész munkája. A külső tatarozást 1960-ban Köves Béla plébános jóvoltából végezték el. Ugyanebben az évben került sor a harangok villamosítására, melyet Lőrincz Sándor és testvérbátyja adományából valósítottak meg. 1980-ban újra tatarozták a templomot, ekkor szerelték be a villanyfűtést is, mely nagyban köszönhető Balgha Pál akkori plébánosnak és a hívek hozzájárulásának. 2000-ben új tetőszerkezet került az épületre. Ebben a hívek adományai mellett nagy szerepe volt a püspökségnek is. A 2006-os évre befejeződött a templomkert felújítása. Ezen terv keretein belül elkészült az épülethez vezető út és a hozzá tartozó park helyreállítása. A program magában foglalta a kereszt felújítását is. Antal Tamás polgármester kezdeményezésére elkészült a templom éjszakai díszkivilágítása is. A jelenlegi pap dr. Horváth István kanonok, aki nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend. Az egyházközösség sok mindenben segíti munkáját. A hívők hozzájárulásával papi ruhákat, oltárterítőket, az oltár díszítésére virágokat biztosítanak számára és az egyházadóval segítik a kiadásokat, amelyek elég nagy összeget tesznek ki. Ünnepnapokon és minden vasárnap tartanak szentmisét, melyen az idősebb korosztály mellett egyre csökkenő számban vesznek részt a fiatalok. Források[szerkesztés] ↑ Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.) ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.) ↑ Keszü Helységnévtár Magyarország megyei kézikönyvei 1. Szilágyi Zoltán: Keszü, egy fiatalodó település További információk[szerkesztés] Hivatalos oldal Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés] Sablon:Baranya megye településeim v szBaranya megye településeiMegyei jogú város Pécs   Városok Bóly Harkány Komló Kozármisleny Mágocs Mohács Pécsvárad Sásd Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár Villány Nagyközségek Beremend Szászvár Vajszló Községek Abaliget Adorjás Ág Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Áta Babarc Babarcszőlős Bakóca Bakonya Baksa Bánfa Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Belvárdgyula Berkesd Besence Bezedek Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolyabér Bogdása Bogád Bogádmindszent Boldogasszonyfa Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bár Bürüs Csányoszró Csarnóta Csebény Cserdi Cserkút Csertő Csonkamindszent Cún Dencsháza Dinnyeberki Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Dunaszekcső Egerág Egyházasharaszti Egyházaskozár Ellend Endrőc Erdősmecske Erdősmárok Erzsébet Fazekasboda Feked Felsőegerszeg Felsőszentmárton Garé Gerde Geresdlak Gerényes Gilvánfa Gödre Görcsöny Görcsönydoboka Gordisa Gyód Gyöngyfa Gyöngyösmellék Hásságy Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Helesfa Hetvehely Hidas Himesháza Hirics Hobol Homorúd Horváthertelend Hosszúhetény Husztót Ibafa Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Ivándárda Kacsóta Kákics Kárász Kásád Kátoly Katádfa Kékesd Kémes Kemse Keszü Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbudmér Kisdobsza Kisdér Kishajmás Kisharsány Kisherend Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisnyárád Kisszentmárton Kistamási Kistapolca Kistótfalu Kisvaszar Köblény Kökény Kölked Kórós Kővágószőlős Kővágótöttös Kovácshida Kovácsszénája Lánycsók Lapáncsa Liget Lippó Liptód Lothárd Lovászhetény Lúzsok Magyarbóly Magyaregregy Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarmecske Magyarsarlós Magyarszék Magyartelek Majs Mánfa Márfa Máriakéménd Markóc Márok Martonfa Maráza Marócsa Matty Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Merenye Meződ Mindszentgodisa Molvány Monyoród Mozsgó Nagybudmér Nagycsány Nagydobsza Nagyhajmás Nagyharsány Nagykozár Nagynyárád Nagypall Nagypeterd Nagytótfalu Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Óbánya Ócsárd Ófalu Okorvölgy Okorág Olasz Old Orfű Oroszló Ózdfalu Palkonya Palotabozsok Palé Páprád Patapoklosi Pécsbagota Pécsdevecser Pécsudvard Pellérd Pereked Peterd Pettend Piskó Pócsa Pogány Rádfalva Regenye Romonya Rózsafa Sámod Sárok Sátorhely Siklósbodony Siklósnagyfalu Somberek Somogyapáti Somogyhatvan Somogyhárságy Somogyviszló Sósvertike Sumony Szabadszentkirály Szágy Szajk Szalánta Szalatnak Szaporca Szárász Szava Szebény Szederkény Székelyszabar Szellő Szemely Szentdénes Szentegát Szentkatalin Szentlászló Szilvás Szilágy Szőke Szőkéd Szörény Szulimán Szűr Tarrós Tékes Teklafalu Tengeri Tésenfa Téseny Tófű Tormás Tótszentgyörgy Töttös Túrony Udvar Újpetre Várad Varga Vásárosbéc Vásárosdombó Vázsnok Vejti Vékény Velény Véménd Versend Villánykövesd Vokány Zádor Zaláta Zengővárkony Zók Sablon:Pécsi járásm v szA Pécsi járás településeiMegyei jogú város Pécs Város Kozármisleny Községek Abaliget · Aranyosgadány · Áta · Bakonya · Berkesd · Birján · Bogád · Bosta · Cserkút · Egerág · Ellend · Görcsöny · Gyód · Hosszúhetény · Husztót · Keszü · Kisherend · Kovácsszénája · Kökény · Kővágószőlős · Kővágótöttös · Lothárd · Magyarsarlós · Nagykozár · Ócsárd · Orfű · Pécsudvard · Pellérd · Pereked · Pogány · Regenye · Romonya · Szalánta · Szemely · Szilágy · Szilvás · Szőke · Szőkéd A lap eredeti címe: „?title=Keszü&oldid=20016881” Kategória: Baranya megye településeiRejtett kategória: Lapok grafikonokkal


nomen copia Caveat unguem curiosa curam-Amat virtute
opolskiekujawskopomorskiepodlaskiedolnoslaskielubelskiepodlaskielubuskie
palma torba pudelek panda
bamboo
likier
pieczywo
palma
hektor
bamboo
likier
majka
panda
lapma
majka
hektor
motor
lapma
- Ach, tak. W Calcutta Lodge. To bardzo ładny, mały domek przy ulicy Seaton. Ale naprawdę nie
- Gdybym mogła panu jeszcze w czymś pomóc, proszę dać mi znać.
— Ile osób z rodziny mieszka na stałe w tym domu? — spytał pułkownik.
Podałyśmy sobie ręce, dziewczyna wyraziła nadzieję, że miałam dobrą podróż, zrzuciła z głowy kapelusz, chłodno skinęła głową panu Colemanowi i usiadła.
— Coś tu jest… przemoc… — zamilkł na chwilę i zaraz powrócił do tej myśli. — Tak, to przemoc. I krew. Akcent na krew… Tu jest, jak to powiedzieć? Tu jest za dużo krwi. Krew
zaniedbany.
prosperującą firmę, jeździłem eleganckim samochodem i radziłem sobie całkiem dobrze.
Jesteś taka cudowna...
- Owszem.
— Dlatego żądam całej prawdy! — dokończył pan Poirot. Doktor Leidner spojrzał na niego ze zdziwieniem.
— Ta młoda Reilly nadal ugania się za Dawidem — zauważyła ze śmiechem. — Biedny chłopcze, ona cię nawet ściga na wykopalisku. Jakież te dziewczęta są niemądre!
właśnie przedstawiłem. Druga ma charakter czysto prywatny. Mojej żonie bardzo zależy na
Następnego dnia po wiosce St Mary Mead rozeszła się wieść, że panna Marple wróciła do domu.
rodzaju.
orka koala motor
mazowieckiedolnoslaskieopolskielubelskiemalopolskiekujawskopomorskie
ciasteczko siata koala bamboo panda
tomylee
tomylee
koala
tomylee
penguin
lapma
topor
topor
slaskielubuskiezachodniopomorskiedolnoslaskielubelskielubuskielubelskie
robert kungfu panda koala lapma hektor palma ciasteczko
– Postaram się, choć w taką pogodę wszyscy normalni ludzie chyba
mi, czy nie, nigdy już nie chcę być z dala od ciebie.
o wiele lepiej. Lękałem się już, że jesteś wymęczona natłokiem paryskich
kierowcą, Higginsem i nadinspektorem Marlowem był w nim jeszcze jeden inspektor
– Widać, że nie płyniesz po raz pierwszy – zauważyła Briona, a w jej
oglądał pozostałe znajdujące się w szafce klucze.
Zapragnął natychmiast się z nią kochać. Tutaj, teraz, pod
– Pytam poważnie.
przedstawienia w Guggenhaim. Potem kolacja w z panią Ralston, a na koniec
Była mało znaczącą pracowniczką Dabell’s, dyrektor jednak potraktował
Kate nie potrafiła się skoncentrować. Widziała sylwetkę Jacka
że sir John Arthur Mortimer został mianowany dyrektorem British Museum.
Zazgrzytał zębami i złowieszczo przymrużył oczy.
fotograficzny, który dostał podobno od dzieci, i poklepał ją po
dolnoslaskieopolskielodzkie
pilka granat pieczywo pudelek
lapma hektor lapma