cardescu.com.pl - razie ja też nie umrę z pragnienia – usiłowała zbagatelizować problem.

razie ja też nie umrę z pragnienia – usiłowała zbagatelizować problem.

Archive Contact

Türk Birodalom A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából (Türk Kaganátus szócikkből átirányítva) Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2018. november 14. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Nem tévesztendő össze a következővel: Török Birodalom. Az első Türk Birodalmat Bumin hozta létre testvérével, Istemivel 551-ben, amikor a türkök legyőzték addigi uraikat, az „ázsiai avaroknak” is mondott zsuanzsuanokat az éppen széttagolt Kína egyik állama, a Nyugati Vej szövetségében. Bumin a kagán címet viselve a birodalom keleti részét igazgatta, de övé volt a főség az egész birodalomban, míg Istemi a nyugati részt jabgu címmel, bár alattvalói és főleg az utókor őt is gyakran kagánként tartották számon. Istemit tekintik a Nyugati Türk Kaganátus megalapítójának, bár az ő idejében a birodalom még egységes volt. A 7. században a birodalom két részre szakadt, majd sikerült újra egyesíteni, de a felemelkedő Tang-dinasztia és az Arab Kalifátus között a 8. században felőrlődött. Tartalomjegyzék 1 A türkök felemelkedése 2 Az első egységes kaganátus 3 Megosztott birodalom 3.1 Keleti türk birodalom 3.2 Nyugati türk birodalom 4 A második egységes kaganátus 5 Jegyzetek 6 Források 6.1 Hivatkozott források 6.2 Egyéb A türkök felemelkedése[szerkesztés] A türkök törzse, amelynek vezető rétege nevük alapján valószínűleg kelet-iráni eredetű volt, valamint a későbbi birodalom etnikai többségét alkotó török népek is a Zsuanzsuan Birodalom uralma alatt éltek a 6. század elején. A zsuanzsuanok (ázsiai avarok) uralkodó rétege sztyeppei lovasnomád gazdálkodást folytatott, amelyet a lótartás túlsúlya jellemzett kiegészítő birkatartással. Az alávetett török népeknél, akik a zsuanzsuanok sztyeppéjétől északabbra nedvesebb, erdősebb területen éltek a disznótartás és a marhatartás volt az állattartásban jelentősebb, valamint a földművelésük súlya is nagyobb volt, Foglalkoztak ezentúl földműveléssel, gyűjtögetéssel, vasművességgel. [1] A lótartás a zsuanzsuanok számára a mozgékonyságot, egy nagy birodalom összetartásának lehetőségét biztosította. Az 535. év világméretű éghajlati katasztrófája alapjaiban változtatta meg a helyzetet. A sztyeppén évtizedes szárazság és éhínség következett, amely az avarok lóállománnyát drasztikusan csökkentette. A kevésbé egyoldalú türk és török gazdaságra, az amúgy is északabbra eső nedvesebb területeken ez az éghajlat változás kevésbé volt romboló hatással, ezért megváltoztak az eddigi erőviszonyok. [2] A türkök – és a török népek – ezután váltak fokozatosan lovas néppé, de Tonjukuk felirata szerint még a 7. században is olyan kicsi volt a lóállományuk, hogy a türk hadsereg kétharmada volt csak lovas, egyharmada gyalogos katona. [3] A türk uralkodó réteg – akik magukat göktürköknek, vagyis égi törököknek nevezték – Bumin vezetésével 545-ben közvetlen diplomáciai kapcsolatba léptek a kínai Nyugati Vej állammal az avarok megkerülésével. A zsuanzsuanok szolgálatában 546-ban megelőző csapást mért a lázadó ujgurok és ting-lingek (tielök) törzseire, [4], majd 551-ben gyakorlatilag megmentették őket attól, hogy az akkora már igen gyenge avarokat kiirtsák, amiért azt várta, hogy beházasodhat a zsuanzsuan uralkodó dinasztiába. Ebben a reményében csalatkozva a zsuanzsuanok ellen a Nyugati Vej állammal szövetkezett és 552-ben legyőzte az utolsó zsuanzsuan uralkodót, Anagujt, aki öngyilkosságot követett el bizonyára azért, hogy a rituális kivégzést elkerülje. [5] Az első egységes kaganátus[szerkesztés] Az első türk kaganátus 552-ben Bumin és Istemi létrehozták a türk kaganátust két központtal. Bumin magát il-kagánnak, azaz nagy kagánnak nyilvánította. A keleti központ Ötüken – a Hangáj-hegység része – a kagánnak karizmatikus felhatalmazást adó hegy lett, míg Istemi nyugaton hozott létre centrumot – talán az Altaj hegységben az Aranyhegynél –, ahol a szogdok városai is uralma alá kerültek. A fejlett szogd kultúra is hatással volt a birodalomra, a szogd nyelv lett a kancellária nyelve, sőt a nyilván utólag felvett Bumin és Istemi neveket is a szogd nyelvből tudta Harmatta János megmagyarázni. Eszerint Bumin neve a föld szó birtokos képzős alakja (bumi-na), azaz a Bumin kagán annyit tesz, mint a Föld királya. Istemi neve pedig az óiráni stāna, azaz hely, ország származéka, azaz ő pedig az ország királya/jabguja volt, ami érezhetően egy fokkal alacsonyabb rang, mint a Föld királyáé. A jabgu egyébként régebbi cím a családban, mint a kagáni, már Bumin és Istemi apja, Na-tu-lu is viselte dinasztiájukból az A-si-na-házból (Asina-klán). 552-ben meghalt Bumin és rövid ideig idősebb fia, Kolo kagán, majd fiatalabb fia, Mugan kagán (552-572) uralkodott, aki létrehozta a nagy birodalom alapjait, uralma alá hajtotta a kitájokat, heftalitákat és kirgizeket, míg nagybátyja, Istemi nyugatra vezetett hadjáratokat a selyemút feletti ellenőrzés biztosításáért. 557-ben Istemi szövetséget kötött a szászánida I. Huszrau Anósírván sahhal, és együtt győzték le a heftalitákat, majd a türkök elfoglalták az Amu-darjától északra eső területeket a szogdokkal, akik a selyemkereskedelmet Kínával folytatták. A szogdok ezután fokozatosan eltörökösödtek. 568-ban azután türk követség érkezett Bizáncba Szilzibulosztól, aki nem lehet más, mint Istemi, akit egy érméje sri iapgu šaho, azaz jabgu király úrként említ, s itt ennek a görög változatáról van szó. Bizánc örült a közeledésnek, de előbb fel akarta mérni a helyzetet és ő is küldött követséget Zemarkhosz vezetésével. A fő kérdés a selyemút ellenőrzése volt, bár Bizáncban ekkoriban kezdték meg a selyemhernyótenyésztést a Kínából lopott gubókkal. A követségekről Menandrosz leírásából tudunk, aki megjegyzi, hogy ekkoriban az ugurok a Volgától nyugatra éltek és a nekik behódolt alánokkal együtt elfogadták a türkök főségét, így az ugurok helyi hatalma megmaradt. Géza fejedelem nevében megőrződött a jabgu tisztség, aminek a nyugati türköknél kialakult egy dzsebu/dzsevu alakja, és Géza neve a magyarban eredetileg pedig Dzseucsa/Dzsevicsa alakban hangzott. 567 után az alánok[6] 575-ben már és az onogurok is a türkök fennhatósága alá tartoztak, 576-ban pedig elfoglalták a kimmériai Boszporosz városát, a mai Kercset.[7] A türkök a meghódított szavírokat, alánokat, onogurokat és ugurokat egyetlen alárendelt törzsszövetségbe, a kazárok törzsszövetségébe szervezték.[6] Istemi 576-ban halt meg. Ekkor, egy bizánci követjárásról beszámoló Menander Protektor szerint a nyugati türköknek nyolc törzse volt. Megosztott birodalom[szerkesztés] Keleti türk birodalom[szerkesztés] A negyedik kagán halála után 584 körül a birodalom két részre (keleti és nyugati) bomlott. 630 körül az új kínai hatalomnak, a Tang-dinasztiának sikerült a keleti göktürk kaganátust protektorátusokra osztania és a keleti türköket így közvetlen hatalma alá vonnia. Nyugati türk birodalom[szerkesztés] 635-ben Kuvrat a Fekete-tenger északi partján elszakadt a türk befolyás alól és megalakította a független onogur-bolgár birodalmat. Erre válaszul a nyugati türkök katonai reformot hajtottak végre, hogy megerősítsék a nyugati szárnyukat. 635 után a nyugati türkök az addigi nyolc törzs rendszeréről áttértek a tíz törzsre. Erre a felosztásra vonatkozott az on oq, a szó szerint tíz nyíl azaz tíz nemzetség elnevezés. Ezt két résztörzsszövetségre bontották egy keletire (bal) és nyugatira (jobb), 5-5 törzzsel, a keletiek élén 1-1 csor a nyugatiakén 1-1 erkin állt, de a teljes titulatúrába belevették a régebbi rendszer szerinti címeket (tudun, csopan, bojla, tarkan, apa, ni-shu) is, így a 10 „törzsfő” (sad) teljes címe változatosabb volt. Eredetileg a jobbszárny 3 törzsből állt, egy-egy tudun, ni-shu és csopan vezetésével, amihez hozzáadtak két kült (így volt két kül erkin, majd tudun erkin, stb.). A balszárny régi 5 vezetője pedig valószínűleg egy-egy tudun, tarkan, bojla, apa és csopan volt (azaz újonnan tudun csor, tarkan csor, stb.). A rendszer leírását a kínai Hsin T'ang-shu őrizte meg a 650-es évekből. 659 körül a Tang-császár sikerrel befolyása alá vonta a nyugati onoq kaganátus területét is, teljesen rátéve kezét a Selyemútra. A második egységes kaganátus[szerkesztés] Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Jegyzetek[szerkesztés] ↑ KeysKatasztrófa 53. o. ↑ KeysKatasztrófa 55–56. o. ↑ Harmatta Iráni ősmagyar 72. o. ↑ RónaTasHonfoglaló ↑ KeysKatasztrófa 56. o. ↑ a b http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0004/0007-14d.html Selmeczi László utószava (1992) Gyárfás István jász-kun történetéhez (1870) ↑ Szerk.: Györffy György, függelék: Elter István. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról – Kortársak és krónikások híradásai. Osiris Kiadó Budapest 2002. ISBN 963 389 272 4  Források[szerkesztés] Hivatkozott források[szerkesztés] ↑ KeysKatasztrófa: David Keys. Katasztrófa – Hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világtörténelmet?. Vince Kiadó Kft. 2002. ISBN 963 9323 36 5  ↑ RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4   ↑ Harmatta Iráni ősmagyar: Harmatta János. Iráni nyelvek hatása az ősmagyar nyelvre, Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó, Budapest, 71–83. o. (1997). ISBN 963-506-108-0  Egyéb[szerkesztés] Dobrovits Mihály: A nyugati türkök tíz törzsének kialakulása (Antik Tanulmányok XLVIII 2004) Dobrovits Mihály: A nyugati türkök első uralkodójáról (Antik Tanulmányok XLVIII 2004) Középkorportál Törökország-portál A lap eredeti címe: „?title=Türk_Birodalom&oldid=20649282” Kategória: Az eurázsiai sztyeppe történelmeRejtett kategória: Szakaszcsonkok


pacem nullus internecinum vulgus-ad discimus-docendo gentes-comitas chremat magister petere est-Amantium Nostra
opolskielubuskiemazowieckieopolskie
granat
tomylee
talerz
talerz
topor
hektor
kungfu panda
koala
talerz koala ciasteczko orka ciasteczko
- W porządku. Powędrowałem więc do Egiptu, gdzie znalazłem starszego, strażnika
– Po tym, jak się kochaliśmy – zdenerwowała się Meg. – Ale to nie twój
Delikatnie przeciągnął kciukiem po wnętrzu jej dłoni.
– Dwa, ale nie mamy obowiązku zajmować obydwu – zażartował i z przyjemnością obserwował, jak jej policzki oblewają się rumieńcem.
Cały czas dobiegało mnie łkanie cierpiącej duszy; było to echo głosu mojego ducha,
nadzieję, że dojrzy go jeszcze gdzieś w ostatniej chwili.
– Kłamczucha. – Chwycił Fancy za dłoń i przyciągnął ją do
mężczyzn z Nowego Jorku z Jimem, ci pierwsi wydawali się jej
Nic z tego. Bałam się tej kobiety i chciałam się stamtąd wydostać. Wrócę do domu,
opadały jej na ramiona, na szyi wisiał wysokiej klasy aparat fotograficzny.
- Mariuszu - odezwałam się - on jest słaby. Możesz go zabić. - Twarz opadła mi na pierś
50
dotykaj jej. Leży tam całymi godzinami i czyta. Zawsze zaznacza, żebyśmy dla zabawy nie
– Nic się jej nie stanie – oświadczył twardo. – Zaufaj mi.
lapma
orka
motor
pieczywo
pieczywo
pudelek
koala
hektor
granat
robert
panda
pieczywo
pieczywo
torba
majka
pieczywo
pudelek
kungfu panda
topor
robert
koala
topor
penguin
siata
orka
pilka
orka
siata
motor
majka
majka
likier
palma
koala
granat
majka
lapma
ciasteczko
orka
robert
bamboo
robert
orka
bamboo
likier
talerz
talerz
motor
torba
koala
majka
likier
palma
tomylee
warminskomazurskiedolnoslaskiepodlaskie
kolei, o wpół do ósmej rano, zimą, w mrozy! Nawet sobie nie wyobrażasz,
c ich prawdziwych pobudek. Ani czysta logika, ani najbardziej mętstycyzm
- Dlaczego w rozpiętych? - (Stawiam to pytanie z dość dobrze udaną
- Najpierw pasek - zażądała.
Pilnuje dziś owiec koło Vrimes albo pod lasem Matignons, w obszernej
- Niewielkie zmartwienie - odparła Jess, wzruszając
Woń raków, które kelner niesie na półmisku, wyrywa mi cichy jęk
Wyprostowałem się i rozejrzałem wokół.
Z drżeniem wsunęła ramiona w rękawy. Musiała wyjść z łóżka nago,
okna za J^11" szybkami. Stal tu ratusz, a obok niego ozdobiony
cisza.
trochę, choć niewiele, o działalności grupy Smileya w służbach
MIASTO I SZKOŁA
prowadzi do jadalni. „Za cztery miesiące będę miała siedemnaście.” - „Siedemnaście? Wcale na tyle
koala palma robert koala
talerz
palma
pudelek
hektor
panda
koala
panda
ciasteczko
pilka
tomylee
palma
pudelek
hektor
koala
mazowieckiemalopolskieslaskielubuskieswietokrzyskie